|
Miért éppen a KOS?
Szántó Tünde 2005.12.17. 15:18
A találkozó során vendégünk volt Komlósi Gábor, akit nagyon vártam, és biztos vagyok benne, hogy a többiek nevében is beszélhetek. Személy szerint azért, mert a Komlósi Oktatási Stúdióban szeretnék tanulni- röviden csak KOS -, amit ő alapított és ahonnan már megannyi nagyobbnál nagyobb név került ki.
Csak párat említésként: Szujó Zoltán, Szántó Dávid, Léderer Ákos,– aki szintén tartott nekünk előadást, a magyar foci helyzetéről-, de nehogy csak sportriportereket említsek, Novodomszky Éva, Vágó Piros, Gönczi Gábor, Sztaniszláv András, - és még oldalakon keresztül sorolhatnám - aki ugyan nem lett közszereplő, de ő a PersonaR Kommunikációs ügynökség ügyvezető igazgatója, a SZTE Hallgatói Önkormányzat volt elnöke. Az előadása címe „Ami rajtunk múlik” volt.
A tanár úr késett és már azt hittük nem is jön, amikor egyszer csak betoppant, mindenki nagy örömére. Így az előadás kis csúszással is, de elkezdődött. A két órás előadás egyik felében a reklámok „csodáit”, eladhatóságát, burkoltságát mutatta be, amiből rájöhetünk nem minden az, aminek látszik. Példákat említve: Egy férfi arcszesz reklámozása közben bevágnak egy képet, amiben álló köveket láttunk egy-két kocka erejéig (hozzávetésül a másodperc törtrésze). De mi köze ennek a reklámhoz? Tehetnénk fel jogosan a kérdést. Mielőtt válaszolnék rá előtte egy történetet elmesélve: 50-50 embert helyeztek el egy mozi két termében. Az egyik teremben ülőknek bevágtak fél másodperces ital részletet. A moziból kifelé, azok, akik a „sörös” változatot látták megrohamozták az italpultot. Nem tudták, hogy mit láttak láttak-e egyáltalán valamit csak késztetést éreztek arra, hogy igyanak valamit. Ezeket, hívjuk rejtett reklámoknak. Amit a médiahatóság be is tiltott az emberek manipulálása elkerülése végett.
Rövid szünet után következett a második rész, ami az elsőnél is izgalmasabb történeteket tárt elénk. Itt a sport történeteivel, kalandjaival kápráztatott el minket. Köztudott, hogy Komlósi Gábor pingpongozott, de balszerencsés lábtörése miatt – szám szerint hat helyen törte el a lábát– nem lett világbajnok, és ezzel a szenzációs eredménnyel maximum a Guiness rekordok könyvébe kerülhetett volna be a neve. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy így hallhattuk számtalan sportközvetítésen. Olimpián, - télin-nyárin egyaránt -, sífutások és természetesen pingpong kommentálásánál. Megosztotta velünk a doppingolás bebizonyítására tett sikertelen és bebizonyíthatatlan erőpróbálkozásokat. Az előadás olyan izgalmasra, érdekesre sikeredett, hogy a műsorra szánt idő lejárta után is bombáztuk őt kérdésekkel. De sajnos minden jónak vége van egyszer. De senki ne csüggedjen, mert szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy jövőre ugyanilyen, ha nem még jobb előadást fog nekünk tartani. Remélem akkor is találkozom veletek! J
Mindenkinek, aki szeretné, hogy a médiához köze legyen, ajánlom neki ezt az iskolát, mert akár újságíró, rádiós vagy tévés szeretne lenni itt a média mindegyik ágát megtalálja. Hogy Komlósi Úr szavaival éljek: „Nem könnyű pálya, DE NINCS SZEBB NÁLA”!
| |