Fiatal kora ellenére nem lenne egyszerű feladat, ha röviden akarnánk leírni életútját. Ám ha mégis megpróbálnánk, akkor a történetet Kisvárdán kezdenénk, azon belül is a Doktorock nevű amatőr színtársulatnál, majd nem maradhatna ki a budapesti Piccolo Színház, de a Madách Színház sem. Nem feledkezhetünk meg arról a rengeteg szerepről, ami a 25 éves színész háta mögött van a klasszikusoktól a modernekig, hiszen Sándor számos előadásban kipróbálhatta már magát. Aztán ott vannak a musical CD-k, amelyeken közreműködött, illetve nemrégiben alakult együttese, az Adagio. No meg persze a számtalan fellépés, koncert, musicalest...

Ám ha részletekre vagyunk kíváncsiak, érdekességekre bukkanhatunk. Sanyi sok kollégájával ellentétben nem készült színészi pályára, sokkal inkább vonzotta az orvosi vagy éppen a tanári hivatás. Ám a zene miatt mégis a színpad mellett döntött. Először csupán zenész édesapja mellett amolyan lakodalmas jelleggel énekelt, ám innen a helyi amatőr társulat meghívására elvállalt egy szerepet, és már nem volt megállás. Először Miklós Tibor ajánlott főszerepet a fiatal tehetségnek, méghozzá az Anna Kareninában Karenin szerepét. Miután elkerült otthonról, a fővárosban Toldi Mária musicalstúdiójában tanult két évig. Ez alatt az idő alatt annyira megszerette a színészmesterséget, hogy jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Az első két sikertelen felvételi után úgy döntött, harmadjára nem prózai, hanem musical-operett szakra felvételizik. Itt végül a Kerényi Imre vezette osztályban tavaly szerzett diplomát. Olyan szakemberek mellett tanulhatott az elmúlt években, mint a fent említett Kerényi Imre, Szirtes Tamás, Kerényi Miklós Gábor, Léner Péter vagy éppen Bagó Bertalan. Nekik köszönhető, hogy a zalaegerszegi közönség is megismerhette Sanyit négy másik diáktársával egyetemben a Laura című musical ősbemutatója alkalmával. Mielőtt azonban ennyire előreszaladnánk, muszáj megemlíteni Sanyi egyetem előtti előadásait is, hiszen ebben az időben olyan darabokban kapott szerepeket, mint a Fame vagy a Rent.

„Játszottam hóhért, hentest, fogkefét…” – hangzik el a mondat egyik előadásában, a Démonológiában. Nos, a sort kiegészíthetjük ír focistával, Diótörővel, sőt akár királlyal is. Persze míg az első három csupán a szerző, Tasnádi István humoráról árulkodik, addig a többi már valóban Sanyi jelenét mutatja, hiszen a Volt egyszer egy csapat májusi premierje óta Sanyi a Madách Színház focicsapatában játszik. Ilyenkor magára öltve a zöld ír mezt nyeri el a színpadon a kupát és az egyik főhősnő, Mary szívét, nem is szólva a nézők elismeréséről. Ezek mellett egy másik Webber-előadásban is láthatjuk, hiszen szeptember óta Homonnay Zsolttal váltva Raulként tűnik fel. És íme, össze is érnek a szálak. Hiszen Homonnay Zsolttal és a kihagyhatatlan Balczó Péterrel, az Adagio együttes másik két tagjával együtt Sanyi már egy aranylemez boldog tulajdonosa.

Ennyi minden után szeretnénk megosztani Önökkel egy mondatot, amit Nagy Sándortól olvastunk – és nemrégiben őt magát hallgatva rájöttünk, igaza van. A mondat valahogy így szólt: „A zene hatalom”. A zene felpörget, megnyugtat, boldoggá tehet. Biztosan kivált valamilyen érzelmet, és ebben a pillanatban létrejön valamilyen kapcsolat hallgató és énekes között. Bevallom, nem nagyon hittünk ebben a különös kapcsolatban, de rá kellett jönnünk: Nagy Sándor igazat beszél. Először egy musicalesten éreztük, hogy valóban lehet ebben valami, aztán nemrégiben egy Ez nem ugyanAz című koncerten megértettük, mire gondolt. És biztosan állíthatjuk: aki meghallgatja ezt a fiatal művészt, vagy ellátogat egyik előadására, maga is megértheti, hogyan lehet a zene hatalom, és maga is része lehet ennek a kis csodának.

Szóval jó szórakozást kívánunk az előadásokhoz!