– Hogyan kezdtél el graffitizni?

– Amikor a barátomék kertjét átépítették, akkor jött az ötlet. Vettünk festéket, és kipróbáltuk, hogy mutat a falon az, ami már papíron elég jól ment. Amikor megkaptuk a szülőktől az „engedélyt” a kidekorálásra, azonnal neki is láttunk. Annyira megtetszett, hogy rendszeresen kijártunk a kertbe festeni, egészen addig, míg el nem fogyott a felület. Ezután az erre kijelölt helyeket festettem, manapság pedig gipszkartonokra rajzolok, de a szobámat is én dekoráltam.



– A graffitisek szerinted is nagyon megosztják a közvéleményt?

– Akik látják, hogy milyen módon graffitizek, teljes mértékben elfogadják, sőt érdeklődnek iránta. Amikor valaki megtudja, hogy graffitizek, látom a szemében, hogy lenéz, megvet, ezek után elmagyarázom neki, hogy nem csak az a graffitizés, amit ő annak vél. A szüleim tolerálják, néha kifejezetten tetszik nekik, csak az zavarja őket, hogy időnként az egész ház úgy néz ki, mint egy műterem, minden tiszta festék, és lépten-nyomon a kellékeimbe botlanak.

– Minden művész vágya, hogy kiállítást szervezzen az alkotásaiból. Kiket vártok a tárlatra?

– Egerből, Miskolcról és Budapestről is várunk ismerősöket, valamint a szponzorokat is meghívtuk.

– Ki segített a szervezésben?

– A rendezvénynek lesz egy zenei része, amit Magyar Ádám segített létrehozni. Vele nagyon jól együttműködünk.

– Mit vársz a kiállítástól?

– Remélem, hogy sok olyan ember is eljön, akiktől eddig távol állt a graffiti, csak a rosszat látták benne. Szeretnénk nekik megmutatni, hogy a festékszóróval nemcsak rombolni lehet, hanem alkotni is.

– A közeljövőt illetően milyen terveid vannak?

– Minél pontosabban festeni, minél egyedibb stílust kialakítani, és természetesen minél több rendezvényt szervezni, melynek témája a hip-hop kultúra és a graffiti.