Eszembe jut a gólyatábor, ahol mindenki megszeppenve nézte a másikat, és kezdetét vette az ismerkedés. Eszembe jut a gólyabál, az első közös műsorunk, amikor az iskolának is megmutattuk magunkat. Eszembe jut a farsang, a tavalyi diáknap, amit kiváló csapatmunkával megnyertünk, a kirándulások, a sok közös kép, a sírás, a nevetés, az összekapások és a kibékülések, a dolgozatok, a puskázások. Eszembe jut a gombavató, amikor mindenki rájött, hogy ez az utolsó közös rendezvény, ahol utoljára önfeledten együtt lehetünk. Most pedig eszembe jut, hogy két nap múlva ott állok, talpig kiöltözve, virágcsokrokkal a kezemben, az osztályommal. Az osztállyal, akikkel még egy közös feladat maradt. Az érettségi.

Kétféle diák létezik: aki fél az érettségitől, és aki nem. A gimnázium első három évében nem nagyon foglalkoztatja az embereket az érettségi, hiszen annyira távolinak érzik. Az évek hamar elszállnak és elkezdődik az utolsó, ahol érdemben már nem sokat tudnak hozzátenni az addig megszerzett tapasztalatokhoz. A folyamatos tanulás javában megkönnyíti a diákok helyzetét az érettségire való felkészülésnél. Ha órákon valaki odafigyel, és néha otthon is előveszi a könyveket, akkor az utolsó évben sokkal könnyebb a helyzete.

Belátom, sokszor csak legyintünk a tanáraink, szüleink tanácsai hallatán, mellyel próbálnak ösztönözni a rendszeres tanulásra, és nem mindenki jön rá időben, hogy az érettségi sokkal komolyabb kihívás, mint gondoljuk.

A végzős osztályokban már napi téma az érettségi, ahogy közeledik a nagy nap, egyre nagyobb a para is. - Az igazat megvallva egyáltalán nem várom, sőt, már hónapok óta a hideg futkos a hátamon, ha csak eszembe jut - mondta a "gyakorlós" Dobák Zoltán, aki anglisztika szakra adta be a jelentkezését. - A töritől félek a legjobban, mivel úgy érzem, nem tudok jóformán semmit. Az angol a legrizikósabb tárgy: ha jóra megírom, bent érezhetem magam az egyetemen, ha viszont elrontom, mindent elszúrtam vele.

Én sem tartozom a mintatanulók közé, és azt sem állítom, hogy különösebben félek az érettségitől. Sajnos elég sok tanáromtól megkaptam a "dicsérő" szavakat, mikor nem volt házim, vagy éppen nem készültem egy órára. Szeptemberben mégis úgy döntöttem, hogy könnyítek a helyzetemen és jelentkeztem az őszi előrehozott vizsgára informatikából, ami sikerült is. Nem bántam meg ezt a lépést, és sokan meg is jegyezték, hogy milyen jó nekem.

Valóban, de ezért tenni kellett. Tehát saját tapasztalatom alapján javasolhatom: aki teheti, csináljon meg egy-két nyelvvizsgát, és tegyen előrehozott érettségit legalább a választott tantárgyából, hiszen nem mindegy, hogy év végén mennyi dolog miatt kell izgulnia. Fontos, hogy minél jobban teljesítsünk az írásbeli érettségiken, mert ez határozza meg a jegyünket. Másrészt a szóbeliig úgyis van időnk felkészülni, először az írásbelikre koncentráljunk.

Az írásbeli után fellélegezhetünk Állok a tablónk előtt, a jövő hétre gondolok. Elérkeztem életem egyik meghatározó pontjához, és csak abban reménykedem, hogy nem vallok kudarcot. A céljaim megvannak, már csak egy sikeres érettségi hiányzik a folytatáshoz. Egy hét múlva remélem, fellélegezhetek, annak tudatában, hogy az írásbelik jól sikerültek. Akkor pedig tényleg kimondhatom: találkozunk 2012-ben!