Beretka Sándor

sanyacsakegyvan  2006.01.12. 20:36

 

Naszóval beugrottam, aztán a kiskorom úgy eltelt, hogy nem is emlékszem rá, de szerintem ezzel mindenki így van, ezért nem kell tudományos magyarázatot keresni rá, ennek biztosan így kell lennie, és kész. Aztán nyolc év az általános iskolában. Az első négy év felejthető volt, a rákövetkező kettő méginkább, az utolsó kettő meg emlékzetes, de azért nem részletezném. Utána jött négy év gimi, ami szintén emlékezetes maradt osztálytársaimnak, nekem és a tanároknak egyaránt. Ráadásul itt már fotóztam, így kergetve őrületbe az embereket magam körül. Még attól sem riadtam vissza, hogy valaki "lelkét ellopjam" az autóbuszban.

Most így visszatekintve a gimire, az egy akkora naplopótelep az egyetemhez képest, hogy ott négy évig tényleg csak pihentünk, de ahhoz képest nem untuk magunkat, és egész jól elmúlt. Az egyetem már más, de még nincs meg egy vizsgám sem, így nem bocsátkozom igazán nagy jóslatokba. Megpróbálok megtenni minden tőlem telhetőt (azzal, hogy ezt írom pont ma pont ebben az időben ellentmondok az előző állításomnak, de hát nem vagyunk tökéletesek... az csak én vagyok :) A félreértés elkerülése végett: ez csak azért került ide, mert nagyon jól esik ki. Pillanatnyilag az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán mechatronika szakos hallgató vagyok. És szerbül tanulok. Beszélt nyelvek: magyar, szerb (szerb-horvát, horvát), angol, német. Ez akkor is négy (hat). :)

Nos, tanulmányilag akkor végigjártuk eddigi életutam. Kicsit hosszú lett... pedig még tudnék róla mesélni... Na jó, én is untam.

 

Szenvedélyem, meg hobbim a fotózás. (Na jó, a csajozás mindenek előtt. Meg kell jegyeznem, hogy sohasincs barátnőm, és szűz vagyok. :) - aki nem hiszi, nekem van egy-két ötletem... :)  // Timi, ezt a zárójeles részt cenzúrázhatod (gondoltam benne hagyomn, hátha valaki kedvet kap - Timi:))// Már volt vagy három fotókiállításom, múlt évben (pontosabban félévben) megjelent több, mint 40 képem az egyetlen délvidéki magyar napilapban (amiért még mindig nem fizettek ki), meg sok fotópályázaton lettem díjazott, meg nemrég vettem új cuccot, most kenyéren és vízen élek. :) Járok médiatalálkozókra, ahol az én csapatom nyerik :) általában. Zsinórban 3szor győztünk három egymást követő évben, és el kell, hogy keserítsek mindenkit, az utolsó év a 2005-ös volt. Egy kis matematikával kiderül, hogy a negyedik címvédő megmérettetés a 2006-os évben lesz, ha véletlen valamilyen munka folytán nem kell visszavonulnom. DunaTV táborában voltam 2000-ben, akkor fotózáson (innen a hobbi), 2001-ben filmezésen (erről meg aztán lesz szó). Eljött az idő. Leforgattam vagy hét filmet. Volt saját is, meg szerep is, meg csak operatőri munka, mindegy... Saját filmek: A kerék (17 perces - első filmem), aztán rájöttem, hogy 17-percben az egész buli cudar unalmas, így lett belőle A kerék reloaded, ami már csak 7 perc, de még így is sok. Valószínűleg azért, mert nincs sztorija? Aztán idén nyáron forgattuk Az utolsó korty (The Last Sip - Poslednji gutljaj <--- eredeti cím) címűt, ami egyperces film (itt nézheted meg, ha rákeresel: www.theoneminutesjr.org), és amiben két embert kifektetek a vasútra, aztán meg csőstül jönnek szólni az emberek, hogy erre nem jár a vonat, de nem erről szól a film, ezek csak a werkrészek :). Aztán szerepeltem néhány filmben: Mi lesz veled Zakariás (2001- DunaTV címszerep; Jó, mi?), majd Jovan Mitrović (e. Jovan Mitrovity): Ironic? Yeah! című filmében esett a fejemre a hotel második emeletéről egy, a hotel elől lopott, cserép (egyébként büdösül összetörtük, meg lenyúltunk egy poroltót, amivel szétvertünk egy órát, meg szétcsesztünk egy ágyat a filmek megtekinthetők a fenn említett - egyetlen címen). Amikor meg operatőr voltam, akkor forgattunk egy rövid spiccet a zentai Nyári Játékokra, megboldogult Sípos Attila kollégámmal (két évvel volt idősebb tőlem). Majd egy gyenge pillanatomban leforgattam Dosztán Lenke: Ésmégsem című filmjét, ami szóra sem érdemes, mert olyan **r lett.

Aztán csináltam még fotózással kapcsolatosan egy két plakátot, meg prospektust, meg könyvborítót, meg CD és DVD borítókat, meg még sok apróságot, mielőtt megvettem volna a gépem, meg elindultam volna egyetemre, most meg sem időm nincs, sem pénzem. :) De ilyen a studentélet.

Aztán meg Vranjeból akarok nősülni. (OK, ez csak vicc volt.)

 

Nos, aki vette a fáradságot, és idáig olvasta az megérdemli, hogy sok szépet és jót kívánjak neki.

Ha belegondolok, tényleg sokat írtam.

 

A közhírré téhető e-mail címem: designmaistro@freemail.hu Aki megérdemli, annak adok másikat is, meg az úgyis tudni fogja akkorra.

 

Itt a vége fuss el véle!

 

Sanyacsakegyvan