Első konkrét emlékeim 6 éves koromig repítenek vissza, amikor is születésnapomra egy saját kazettás rádiót kaptam ajándékba. Igaz, a készülék hamar tönkrement, mert jóformán éjjel-nappal működtettem... A folytatást jól jellemzi, hogy a következő években gyakran kaptam ajándékba üres kazettákat. Rengeteg zenét rögzítettem a rádióból és amikor rájöttem, hogy a magnón mikorofon is van, saját hangom is nemegyszer a szalagra került. Ami a zenei ízlésemet illeti, voltam nagy Hip Hop Boyz fan, és volt időszak, amikor a dance zenéért őrültem meg.

Mostanra, úgy érzem, kialakult a valódi ízlésem. Alternatív irányokba tolódtam el; és félek, hogy nehezen találnék még egy embert a környéken, aki hasonló zenéket hallgat. Sajnos... :( Többek szerint nincs olyan zene, amit én ne ismernék. Szerintem ez közel sincs így, bár tegyük hozzá: igyekszem :) Elég kritikus tudok lenni, meg néha olyan világot megváltaniakarós. Ezek után talán nem tűnhet furcsának, hogy az álmom, hogy egy nagy rádiónál zenei és kreatív vezető lehessek.

Időközben elkezdett foglalkoztatni az újságírás is. Nem tenném rá a nyakam, de ez pedig talán valahol ott kezdődhetett, hogy az alsó tagozatos osztályfőnököm minden egyes magyar házimmal, fogalmazásommal és versemmel körbeszaladgálta az iskolát. És miután otthon apró magazinokat állítottam össze unalomból és ő ezt megtudta, megbízott, hogy próbáljak meg összehozni egy iskolaújságot. Jövő héten ott is volt az asztalán. Két nap múlva meg is jelent. Kézzel írva, és persze úgy, ahogyan egy negyedikes láthatja a világot... :) Most, immáron a gimnáziumban is próbálok tevékenyen részt venni a suliújság szerkesztésében.

Végezetül leszűrném a tanulságot: ha véletlenül összezárnának pont Veled egy hétre, csak egy zsebrádiót és néhány jó újságot kell hozzámvágnod, és el vagyok intézve. ;)

Zolee-t a következő címen érheted el: dzolee@citromail.hu